Evangélium

Elmélkedés

Jézus nem a jeruzsálemi templomban, nem a vallási vezetők előtt, hanem egy kisvárosi zsinagógában, Názáretben hirdeti ki: „Az Úr Lelke van rajtam.” Jézus küldetése itt kezdődik, az ismerős utcákon, a gyermekkori arcok között, saját lakóhelyén, ahol a legnehezebb prófétának lenni.

Ez az evangéliumi jelenet arra emlékeztet minket, hogy a Szentlélek nemcsak Jézusnak, hanem minden megkeresztelt embernek küldetést ad. Az Egyház nem csupán tanító és jótékonysági feladatokat végző intézmény, hanem olyan közösség, amelyben a Szentlélek ma is élővé teszi a krisztusi igazságot. Ez a mi küldetésünk: továbbadni az örömhírt, hirdetni a megváltást, világosságot gyújtani a családunkban, a munkahelyünkön, a közösségeinkben. És ezt megtenni bizony nem mindig könnyű. Talán ránk is úgy néznek majd, mint egykor Jézusra Názáretben: „Mit akarsz nekünk mondani? Ismerünk téged!” De ez ne tántorítson el minket a küldetéstől! Az evangélium ott válik igazán hitelessé, ahol az életünk beszél róla. Az „Úr esztendeje” most van, ma is megérintheti valaki szívét Isten kegyelme egy kedves szó, egy megbocsátás, egy apró jócselekedet által. Jézus bennünk folytatja küldetését.

Engedem-e, hogy a Szentlélek vezessen a Krisztusról szóló tanúságtételben?

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Szentlélek Isten, jöjj el ma is a szívembe! Érints meg, ahogyan Jézust felkented a szolgálatra. Taníts meg hallgatni az Atya szavára, és add, hogy bátran hirdessem a krisztusi örömhírt a világban! Segíts, hogy ne féljek a hétköznapok során prófétai és apostoli lelkesedéssel tanúságot tenni Krisztusról! Tölts el világossággal, hogy mások is felismerjék az élő Istent! Legyen egész életem tanúságtétel arról, hogy Isten szeretete és irgalma jelen van a világban!